TÁVOKTATÁS
valós idejű ONLINE KÉPZÉS

A világban zajló járványhelyzet gyökeres változásokat kényszerít ránk az élet minden területén, változtatásokat sürget hétköznapjaink szervezésében, váltásokra ösztönöz a munka­végzés és az oktatás/képzés területén, új szín­térre helyezve érintkezési, kapcsolódási, megnyilvánulási szoká­sainkat, lehető­ségeinket, ezért,

logopédiai, beszéd­technikai, retorikai magán­óra (beszéd­terápia, beszéd­fejlesztés, alkalmi jellegű magánóra, tanácsadás, konzultáció) a személyes óralátogatás mellett, táv­oktatás­ként, valós idejű online képzésként is igénybe vehető, területi megkötés nélkül, az otthon biztonságából.

A SZEMÉLYES és ONLINE forma átjárható!

Akkor is dönthet a távoktatás mellett, ha eredetileg személyes képzésre jelentkezett, vagy ha bármilyen okból elégedetlen a távoktatással, bármikor válthat személyes képzésre.

Akár alkalmanként is dönthet, hogy a személyes vagy a valós idejű online formát szeretné igénybe venni!

(terápia)

KORREKCIÓ/BESZÉDTERÁPIA, vagyis ami­kor konkrét beszéd­hiba meg­szün­te­tésén dol­gozunk, ál­talá­ban 2 hó­napot, 4-6 talál­kozást vesz igénybe (+ megfigyelés és otthoni gyakorlás). A legalkalmasabb képzési forma az egyéni beszédhibák, beszédfélelmek javí­tá­sára!

Egyéni beszédterápia, logopédia ALKALMI beszédóra, KONZULTÁCIÓ, TANÁCSADÁS for­má­já­ban is igény­be vehető.

(fejlesztés)

A képességfejlesztő tanítás törekvés arra, hogy a különböző tudáselemek értel­mezési és cselekvési sémákká álljanak össze, ahol a tanítás végeredményeként „tudunk valamit csinálni”, vagyis esetünkben ismeretátadás + készségek, ké­pes­ségek kialakítása.
A tanítás arról szól, hogy a tanár átadja meg­lévő ismereteit, tapasztalatait. A tanuló a tanár támogatásával, de mégis más in­for­má­ció­for­rások­ból szerez új tudást, illetve szervezi újra a már meg­lévő tudását, így jut új, esetleg egészen eredeti belátásokhoz.

A munkát az aktuális beszédállapot és az igények/elvárások fel­mérésével kez­djük, ami az erősségek és a fej­lesz­tendő terü­letek fel­térké­pezé­se és erre épít­jük rá a korrek­ciós ill. fej­lesz­tő fog­lal­kozá­sokat. Az órák egy­más­ra épülő gyakor­latok­ból, gya­kor­lat­so­rok­ból áll­nak, melyek segít­sé­gé­vel el­sajátít­ható a kí­vá­natos ön­is­me­ret, meg­fi­gye­lési és elem­zé­si jár­tas­ság, kon­cent­rá­ció, lég­zés, hang­adás-hang­erő-hang­minő­ség, ar­ti­ku­lá­ció-ki­ej­tés-szö­veg­rit­mi­ka-be­széd­tem­pó, ki­fe­je­zé­si esz­kö­zök-szö­veg­ér­tés és szö­veg­ér­te­tés. Szándék-szerkezet-ábrázolás.

EGYÉNI BESZÉDFEJLESZTÉS

1-6 hetes közös munka 2-3 talál­kozás­sal (+ meg­figyelés, háttér­iro­da­lom és ott­honi gya­kor­lás). Ajánlott konkrét beszéd­szituációra való fel­készüléshez pl. ha előadást kell tar­tanunk, annak a ki­dolgozá­sára, vagy egy már meg­történt beszéd­hely­zet elem­zé­sé­re, pl. média sze­rep­lés/pre­zen­tá­ció elem­zé­sé­hez, kom­mu­ni­ká­ci­ós ala­pon tör­ténő márka­építés­hez – a be­szé­den keresz­tül meg­jelenő sze­mé­lyiség­je­gye­ink po­zí­ci­o­ná­lá­sára.

Egyéni beszédtechnikai, retorikai fejlesztés ALKALMI beszédóra, KONZULTÁCIÓ, TANÁCSADÁS formájában is igénybe vehető.

CSOPORTOS BESZÉDFEJLESZTÉS/TRÉNING

az egyéni órákhoz hasonló felépítésű. Végleges tematikáját mindig az aktuális csoport igényeihez igazítom, ezért már a képzés meg­kezdése előtt sort kerítünk egy igény és állapot­felmérő kérdőív kitöltésére. A fel­dolgozásra váró gyakorlatok, védett kör­nyezet­ben, folya­matos vissza­csatolás mellett kí­nál­nak próba lehetőséget, ki­hasz­nálva a páros és cso­port­munka elő­nyeit, az egész­séges önis­meret és az abból fakadó ön­bi­zalom meg­erősí­tésére.

Pontosítás, mélyítés céljából lehetőség van egyéni konzultációra, kísérésre.

HOGYAN VÁLASSZAK KÉPZÉST

A szemléleti alapok lerakását - az alapozó munkát - csoportos munka keretében is tökéletes hatékonysággal lehet végezni. A cso­port előtti szerep­lés és a meg­felelő módon és idő­ben adott vissza­jelzés segí­ti/se­gít­heti az egyén ön­bizal­mának megíté­lését. A csoport­munká­ban való rész­vétel alkal­mat kínál meg­figyel­ni és meg­tapasztal­ni a gyakor­latok vég­zése során fel­lépő izgal­mat és annak eset­leges gát­ló ténye­zőit, de ezen alkal­mak nem meg­fele­lőek az egyé­ni beszéd­hibák javí­tá­sára ill. az egyéni idő­beosz­tás, idő­keret és üte­me­zés figyelembe­véte­lére, a konk­rét be­széd­hely­zet­re való fel­készülés­re vagy annak elem­zésére!

Akinek módjában áll, kezdje a felkészülést állatotfelméréssel (stílus­meghatá­rozás/pozí­cio­nálás) és ezt egé­szít­se ki a java­solt/szük­sé­ges egyéni vagy csoportos kép­zés­sel, opti­má­lis eset­ben a ked­vez­mé­nyes óra­díj­jal igény­be vehető kép­zési bér­let­tel, de már 1-2 al­kal­mi jel­le­gű beszéd­óra/kon­zul­tá­ció észre­vehető vál­tozást jelent­het beszéd­teljesít­ménye opti­mali­zá­lása szem­pont­jából

Kapcsolat

szakmai kérdések, javaslatok, bejelentkezés, időpontegyeztetés

Ajánlott irodalom

— a fonetika ...
— a beszéd szövegfonetikai elemeinek ...
— a beszéd időviszonyainak ...
— a beszédpercepció ...
— a fonetika és nyelvoktatás ...
— a spontán beszéd sajátosságainak ...
— a beszédzavarok ...
— a retorika tanulmányozásához

a fonetika tanulmányozásához

Bolla Kálmán (szerk.):
Fejezetek a leíró magyar hangtanból.
Akadémiai Kiadó. Budapest 1982.

Elekfi László:
A magyar hangkapcsolódások fonetikai és fonológiai szabályai.
Linugistica, Studia et Dissertationes 10.
MTA Nyelvtudományi Intézet. Bp. 1993.

Gósy Mária:
Fonetika, a beszéd tudománya.
Osiris Kiadó. Bp. 2004.

Laziczius Gyula:
A beszédhangok képzése.
In: Laziczius Gyula: Fonetika.
Tankönyvkiadó. Bp. 1963, 37-73.

Lotz János:
A Magyar nyelv hangrendszeréről.
In: Lotz János: Szonettkoszorú a nyelvről.
Gondolat. Bp. 1976, 71-106.

Molnár József:
A magyar beszédhangok atlasza.
Tankönyvkiadó. Bp. 1969.

Papp István:
Leíró magyar hangtan.
Tankönyvkiadó. Bp. 1966.

Szende Tamás:
A beszéd hangszerelése.
Linguistica, Studia et Dissertationes, 13.
MTA Nyelvtudományi Intézet. Bp. 1995.

a beszéd szövegfonetikai
elemeinek tanulmányozásához

Bolla Kálmán :
Szupraszegmentális elemzések.
Egyetemi Fonetikai Füzetek 7.
ELTE Fonetikai Tanszék, Budapest, 1992.

Csűry Bálint :
Hanglejtés.
Magyar Nyelvőr 78. 1919, 71-78.

Fónagy Iván :
A beszéd kettős kódolása.
Általános Nyelvészeti Tanulmányok IV. 1966.

Fónagy Iván :
A hangsúlyról.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958.

Fónagy Iván - Magdics Klára :
A magyar beszéd dallama.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967.

Gósy Mária :
A beszédritmus elemzésének egy lehetséges megközelítése.
Magyar Nyelvőr 124. 2000, 273-287.

Gósy Mária :
A spontán beszéd időviszonyai.
In: Pszicholingvisztika.
Corvina, Budapest, 1999, 52-58.

Gósy Mária :
A hangsúlyeltolódás jelensége.
In: Éltető anyanyelvünk.

Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata.
Írások Grétsy László 70. születésnapjára.
Szerk.: Balázs Géza-A. Jászó Anna-Koltói Ádám.
Tinta Könyvkiadó, Budapest.

Gósy Mária :
Az egyéni hangszínezet és a beszélő felismerésének
kísérleti-fonetikai megközelítése.
Magyar Nyelvőr 123. 1999, 424-437.

Kálmán László - Nádasdy Ádám :
A hangsúly.
In: Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia.
Szerk.: Kiefer Ferenc
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994, 393-467.

Kassai Ilona :
Gyorsult-e a magyar beszéd tempója az elmúlt 100-120 évben?
In: Beszédkutatás 1993.
Tanulmányok az elméleti és az alkalmazott fonetika köréből.
Szerk.: Gósy Mária-Siptár Péter
MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 1993, 62-69.

Péter Mihály :
Az érzelemkifejező intonáció nyelvi státusáról.
Magyar Fonetikai Füzetek 23. 1991, 132-140.

Szende Tamás :
A beszéd hangszerelése. Idő, hangmagasság,
hangerő és határjelzés a közlésben.
MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest, 1995.

Szende Tamás :
A szünet és a punktúra.
Magyar fonetikai füzetek 4. 1979, 7-32.

Wacha Imre :
Élő nyelvi (spontán) szövegek megnyilatkozásainak (szintaktikai) vizsgálati szempontjaihoz (a gazdagréti kábeltelevízió élő nyelvi felvételei alapján).
In: Beszélt nyelvi tanulmányok.
Szerk. Kontra Miklós
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete,
Budapest, 1988, 102-158.

a beszéd időviszonyainak tanulmányozásához

Gocsál Ákos
Egyéni különbségek az artikulációs tempó percepciójában.
In: Beszédkutatás '99. Szerk.: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 19-29.

Gósy Mária
A szavak időzítési sajátosságai spontán beszédben.
In: Beszédkutatás '97.
Szerk.: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézete
Budapest. 39-49.

Gósy Mária
A beszédszünetek kettős funkciója.
In: Beszédkutatás 2000.
Szerk.: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézete
Budapest. 1-14.

Kassai Ilona
Gyorsult-e a magyar beszéd tempója?
In: Beszédkutatás '93.
Szerk.: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézete.
Budapest. 1994, 62-69.

Kovács Magdolna
Beszédhangok kontexusfüggő időviszonyai.
In: Beszédkutatás 2000.
Szerk.: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézete.
Budapest. 15-25.

Laczkó Mária
A tempó és a szünet viszonya a hangos olvasásban.
In: Beszédkutatás '93.
Szerk.: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézete.
Budapest. 1994, 185-193.

Menyhárt Krisztina
Nyelvi meghatározottság a beszédszünetek észlelésében.
In: Beszédkutatás '98.
Szerk.: Gósy Mária. MTA Nyelvtudományi Intézete.
Budapest.

Szende Tamás
A szünet és a punktúra.
Magyar Fonetikai Füzetek 4.
1979. 7-32.

a beszédpercepció tanulmányozásához

Gocsál Ákos
Egyéni különbségek az artikulációs tempó percepciójában.
In: Beszédkutatás '99 Szerk.: Gósy Mária
MTA Nyelvtudományi Intézete.
Budapest. 1999, 19-29.

Gósy Mária
Beszédészlelés.
MTA Nyelvtudományi Intézete.
Budapest, 1989. (egyes fejezetek)

Gósy Mária
A hallástól a tanulásig.
Nikol. Budapest, 2000.

Gósy Mária
Pszicholingvisztika.
Corvina. Budapest 1999.

Gósy Mária
A vizuális észlelés hatása a beszédpercepcióra.
Magyar Pszichológiai Szemle 5. 1989, 465-481.

Gósy Mária
A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat zavarai és terápiája.
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola.
Budapest 1995.

Gósy Mária
A magyar beszéd tempója és a beszédmegértés.
Magyar Nyelvőr 121. 1997, 129-139.

Gósy Mária
Pszicholingvisztika.
Corvina. Budapest 1999.

Menyhárt Krisztina
Nyelvi meghatározottság a beszédszünetek észlelésében.
In: Beszédkutatás '98.
Szerk.: Gósy Mária.
MTA Nyelvtudományi Intézete. Budapest. 47-58.

Pléh Csaba
A mondatmegértés a magyar nyelvben.
Osiris Kiadó. Budapest 1998.

Simon Orsolya
Egy szöveg értésének és rekonstrukciójának összefüggései.
In: Beszédkutatás 2002
Szerk.: Gósy Mária
MTA Nyelvtudományi Intézete
Budapest. 2002, 131-149.

Szende Tamás
A beszédfolyamat alaptényezői.
Akadémiai Kiadó, Budapest 1976.

a fonetika és nyelvoktatás tanulmányozásához

Büky Béla
A beszédtanítás pszichológiája.
1973. Tankönyvkiadó, Budapest.

Fésűs András
A magyar szórend, hangsúly és hanglejtés tanítása idegen ajkúaknak.
Magyar Nyelvőr 96. 1972, 321-38.

Fodor István (szerk.)
A világ nyelvei.
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999.

Pauka Károlyné - Somos Béla
A helyes magyar kiejtés oktatásának néhány kérdése.
In: Hungarológiai ismerettár 1.
Szerk.: B. Nádor Orsolya - Giay Béla-Varga Márta
A hungarológia-oktatás elmélete és gyakorlata I.
Nemzetközi Hungarológiai Központ
Budapest, 1989, 256-71.

a spontán beszéd sajátosságainak tanulmányozásához

Fábricz Károly
A beszélt nyelvi szövegalkotás kérdéséhez.
In: Beszélt nyelvi tanulmányok.
Szerk.: Kontra Miklós
MTA Nyelvtudományi Intézete
Budapest 1988, 76-90.

Gósy Mária
A beszédtervezés és a beszédkivitelezés paradoxona.
Magyar Nyelvőr 122. 1998, 3-15.

Gósy Mária
A lexikális előhívás problémája.
In: Beszédkutatás 2001.
Szerk.: Gósy Mária
MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest, 126-143.

Gósy Mária
Az élőbeszéd hibáiról.
In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból.
Szerk.: Bolla Kálmán. Budapest, 1982, 267-283.

Gósy Mária
A megakadás-jelenségek eredete a beszédprodukció tervezési folyamatában.
Magyar Nyelvőr 2. 2002, 192-204.

Huszár Ágnes
A versengési elv a nyelvbotlások létrejöttében.
In: Beszédkutatás 2000.
Szerk.: Gósy Mária
MTA Nyelvtudományi Intézet. Budapest 2000, 63-75.

Huszár Ágnes
Helycserén alapuló nyelvbotlások.
Alkalmazott Nyelvtudomány 1. 2001,77-87.

Motley, Michael T.
Nyelvbotlások.
Tudomány 1985/3, 88-93.

a beszédzavarok tanulmányozásához

Gyógypedagógiai alapismeretek
Szerk.: Illyés Sándor
Tankönyvkiadó.
Budapest, 2000. (egyes fejezetek)

A hangképzés és zavarai, beszédzavarok
Szerk.: Surján László - Frint Tibor
Medicina Könyvkiadó. Budapest, 1982.

Gósy Mária
A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat zavarai és terápiája.
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola. Budapest 1995.

Horváth Szabolcs (szerk.)
A kommunikáció fejlődése és idegi eredetű zavarai.
Animal-Med. Kft. Budapest 2001.

Kiefer Gábor
Rekedtség. Foniátria - a hangképzés és zavarai.
Golden Book Kiadó. Budapest 1995.

Nyelvi struktúrák és az agy
Neurolingvisztikai tanulmányok.
Szerk.: Bánréti Zoltán Corvina. Budapest 1999.

a retorika tanulmányozásához

Arisztotelész
Rétorika
Gondolat. Budapest, 1982.

Austin, J. L.
Tetten ért szavak
Akadémiai Kiadó. Budapest, 1991.

Bettinghaus, Erwin
A meggyőző kommunikáció
In: Kommunikáció I.
Szerk.: Horányi Özséb.
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Budapest, 1978, 167-191.

Grice, H. P
1988. A társalgás logikája
In: Nyelv, kommunikáció, cselekvés I-II.
Szerk.: Pléh Csaba - Síklaki István - Terestyéni Tamás
Tankönyvkiadó. Budapest, 1988.

Aczél Petra
Retorika
Krónika Nova Kiadó
Budapest, 2001.

Black, Max
A nyelv labirintusa
Holnap
Budapest, 1998.

Forgas, J.
A társas érintkezés pszichológiája
Gondolat-Kairosz
Budapest, 1997.

Mérő László
Észjárások
Tercium Kiadó
Budapest, 1996.

Pratkanis-Aronson
A rábeszélőgép
AbOvo
Budapest, 1992.

Szabó Zoltán-Szörényi László
Kis magyar retorika
Tankönyvkiadó
Budapest, 1988.

Wacha Imre
A korszerű retorika alapjai I-II
Szemimpex
Budapest, 1994.

Zentai István
A meggyőzés útjai
Typotex. Budapest, 1998.

Zentai István
A meggyőzés csapdái
Typotex. Budapest, 1999.

„A világ képei nem automatikusan, hanem szelektíven hatolnak belénk. Nem látunk, hanem keresünk, kutatunk valamit, tapogatózunk valami után. Nem a világ összes hangjait halljuk, hanem hallgatódzunk.” Fritz Perls